Magyar szerkezettár

fogd

fog¹

I. ts (és tn) ige

1. kezével, es. testének más részével v. vmely eszközzel szorítva tart. fogja a tollat; csípővassal fogja a parazsat. | (t. n. is ) valami rögzítve tart, összetart, nem enged elmozdulni (valamit). jól fog(ja ) az enyv.

2. kézbe vesz, megragad. ▸ fegyvert kardot fog ▸ kezet fog valakivel | magához vesz, átvesz. fogja, ez a magáé! | sp <kapus labdát> elkap, nem enged be. fogta a lövést. | ▸ pártját fogja valakinek | valamit megfog, és valamilyen hely(zetb)en v. alak(zat)ban rögzít. satuba fog valamit. | ▸ valamin fog valakit karon fogva sétálnak.

3. foglyul, zsákmányul ejt. halat fog. | valakit rajtakap valamin. hazugságon fogta. | biz ügyeskedéssel vmely célra, valamiül szerez (magának) valakit. férjet akar fogni. | ▸ szelet fog | <esővizet> edénybe gyűjt.

4. <fegyvert> felkap és valakire, valamire irányít. pisztolyt fog valakire. | valamit ráhárít, ráfog valakire. szomszédjára fogta a lopást.

5. zene <hangszeren hango(ka)t> ujjai mozdulatával képez, ill. megszólaltat. oktávot fog.

6. rádió(n), televízió(n) vmely állomás adását felfogja. varsót fogja.

7. <igavonót> valamibe befog. eke elé fogta a lovát.

8. korlátoz, fegyelmez, (valamilyenre) mérsékel. szigorúan fog valakit; halkabbra fogja a hangját.

9. rászorít, rászoktat valamire. diétára fog valakit. | ▸ valamibe, valamire fog valakit, valamit vallatóra fog. | ▸ valamire fogja a dolgot

10. ▸ fogja magát fogta magát, elment.

11. (t. n. is ) <eszköz> a hatását érvényesíti valamin. vastagon fog a toll. | tn ▸ fog az esze, az agya a feje ▸ úgy fog az esze, mint a borotva | (t. n. is ) <anyag vele érintkező más anyagon> szennyet, foltot hagy. a piros blúz fogott. | ▸ valakit fog a nap

12. tn ▸ fog valakin, valamin ▸ nem fog rajta semmi | árt valakinek, valaminek. nem fogja a golyó.

13. valami keletkezik, támad valakiben, valamiben v. rajta. gyanút fog; tüzet fog.

14. (t. n. is ) táj fogan, fogamzik.

15. tn belekezd, belefog valamibe. aratásba fog.

II. segédige (fn-i ign-vel)

1. <nyomatékos jövő idő kif-ére.> hétfőn fogunk menni, nem kedden!

2. <jövőbeli valószínűség, esetlegesség kif-ére.> ő tudni fogja, hogy ...

3. < (fenyegető) parancs kif-ére.> itthon fogsz maradni!

[ fgr ]

fog²

1. az embernek és egyes gerinces állatoknak a szájüregében egymás mellé sorakozó, harapásra, rágásra való csontszerű képződmény. ▸ beletörik a foga valamibe ▸ a foga között ▸ foggal, körömmel ▸ szívja a fogát valami miatt ▸ fogára való ▸ úgy, mintha a fogát húznák | nép <a csípős hideg kif-eiben.> foga van a télnek.

2. (csipkézett v. fogazott) eszköz, tárgy peremén sorakozó, kiálló (hegyes) rész. a fűrész, a bélyeg fogai. | ritk ép | pártázatnak vmelyik kis orma. | növ levél szélén ilyen kinyúló rész. | nép agancs ága. ▸ fáj vásik a foga valakire, valamire ▸ kimutatja a foga fehérjét ▸ fogához veri a garast ▸ feni köszörüli a fogát valakire, valamire ▸ otthagyja a fogát

[ fgr ]

d[Sbjv.Def.2Sg]

____________________

jól

hsz

1. kielégítően, a követelményeknek megfelelően, helyesen. jól működik, viselkedik; ▸ jól fésült vasalt ▸ jól beszél ▸ jól lát valamit

2. kedvezően, előnyösen, tetszetősen. jól áll neki v. rajta valami. | kielégítően, kellemesen. jól mulat, utazik. | egyetértésben, harmonikusan. jól élnek egymással.

3. ▸ jól van

4. az átlagosnál nagyobb jártasságot tanúsítva. jól főz.

5. biz nagyon, ugyancsak. jól meghűlt.

6. gúny nagyon is rosszul. ez is jól kezdődik!

____________________

semmi

I. ált névm

1. egy se(m), ill. a legkevesebb se(m). nincs benne semmi; semmit sem lát; semmi nyoma; ▸ semmi nélkül ▸ semmibe sem vesz valakit, valamit ▸ semmit sem ad rá | túlzó nagyon kevés. egy ezres ezért semmi. | (birt szjellel) semennyi vagyontárgya, értéke, ill. semelyik testrésze. nem maradt semmije; nem fáj semmije. | (hsz-szerűen) ▸ semmit ▸ semmit sem változott, semmiben semmiben sem hasonló.

2. (jelzőként) biz | jelentéktelen, értéktelen. semmi dolog az egész. | ▸ semmi ember | semmiféle, semmilyen. csak semmi teketória! | semennyi. semmi idő v. perc alatt [= rövid idő v. egy pillanat, ill. pillanatok alatt] ott vagyok.

3. <megszólítás visszautasítására:> ne szólíts(on) úgy, hogy ... csak semmi kedvesem!

II. fn

1. a valami ellentéte, hiánya, a nem létező. semmivé válik; ▸ annyi, mint a semmi ▸ jobb a semminél

2. isk nulla. levonok ötöt, marad semmi.

3. a levegő, az űr, a messzeség. a semmibe réved.

4. megsemmisülés, nemlét. semmibe foszlik.

5. értéktelen, jelentéktelen dolog, es. személy. ez még mind semmi; ő itt egy nagy semmi; ▸ az neki semmi ezt megenni neki semmi; ▸ semmi az ▸ nem semmi ▸ nesze semmi, fogd meg jól

6. alacsony vagyoni és társadalmi helyzet. a semmiből nőtte ki magát. ▸ semmiből semmi

____________________

meg¹

ksz (egyenlő rangú m-részek és mellékm-ok, ill. mellérendelt m-ok kapcsolására)

1. <felsorolásban:> és. hinta, homokozó meg mászóka van a játszótéren. | <összeadásban.> öt meg öt (az) tíz. | <kapcsolatos m-ok között.> fúj a szél, meg az eső is esik. | <toldásszerűen haszn. m-rész v. m kapcsolására:> továbbá. vett cukrot, sót, no meg csokit a gyereknek.

2. <megismételt szavak között, fokozás kif-ére.> ▸ ezer meg ezer ▸ újra meg újra

3. <a pontos megnevezést, ill. szó szerinti elmondást helyettesítő kif-ekben.> ekkor meg ekkor.

4. (a m-ban a második helyen) <ellentét kif-ére:> pedig. ez piros, az meg sárga.

5. <érzelmileg színezett m-ban.> hát te meg hogy kerülsz ide?; ez meg mi?

[↔meg² ]

meg²

1. ritk hátrafelé, vissza. megfordul. | magához, magának. meghív, megtart [valamit magának].

2. <mozzanatos, ill. nem tartós cselekvés, történés kif-ére.> meghúz, megborzong.

3. <a cselekvés, történés elkezdődésének kif-ére.> megindul, megszeret.

4. <a cselekvés, történés befejeződésének kif-ére.> megöregszik. | <a cselekvés, történés részleges befejeződésének kif-ére.> megkopik.

5. <a cselekvés, történés eredményes befejeződésének kif-ére.> megkeres, megmenekül.

6. <egyszeri cselekvés, történés kif-ére.> megjelöl, megkér.

7. ritk <a cselekvés, történés nagy fokának kif-ére.> megnyaggat, megszenved.

8. ritk <annak kif-ére, hogy valaki, valami valamilyen helyzetben, állapotban tud maradni.> megáll [a bicska a fában]; megül [egy helyen].

9. <konkrét jelentésű ige átvitté, elvonttá változtatására.> meghurcol, megvisel.

10. <egyéb jelentésmódosító szerepben.> meglép, megszól.

11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> meg-megáll.

[↔mögé ]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4